ÚJBUDAI MSZP

Választókerületi Napok vendége volt Mandur László az MSZP országgyűlési képviselője 2011.április 1-én. Bár a péntek délután nem a legkedvezőbb időpont egy politikai fórum „fogyasztására”,a résztvevők nyílt és őszinte tájékoztatást kaptak a médiatörvénykezési folyamatban a szocialisták szerepéről és az Európai Uniós fogadtatás hátteréről.

Az előadó a médiaüggyel kapcsolatban két dolgot emelt ki. Egyrészt a demokrácia kérdését, mivel az elfogadott törvény egy fontos alapjogot, a szólásszabadságot sérti, másrészt politikai kérdés, mert csaknem minden hazai médium – példátlan hatalmi koncentráció révén – Fidesz pártfelügyelet alá került.

A kötetlen, helyenként parázs vitává alakult beszélgetésen Mandur László a tőle megszokott közvetlen és őszinte stílusban szólt a médiatörvény kapcsán a kormány központosító hatalmi technikáiról, emlékeztetve a Fidesz hozzáállására: „a nemzet nem tud ellenzékben lenni, aki a Fideszt kritizálja az hazaáruló”. Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottság tagja hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak joguk van kifejteni álláspontjukat a parlamentben, és nemzetközi színtéren az Európai Parlamentben, ez nem ármánykodás, miként a Fidesz kormány kommunikációja szerette volna elhitetni a hazai és nemzetközi közvéleménnyel.

A törvény elfogadása előtt a szocialisták számos alkalommal felhívták a figyelmet Magyarország uniós tagságából adódó kötelezettségeire: a vélemények sokszínűségének érvényesülése érdekében a véleménynyilvánítás szabadságára, a médiafüggetlenségre. Kifogásolták a tájékoztatásra vonatkozó szankciókat, előírásokat, a regisztrációs kötelezettséget az írott és online média vonatkozásában, a csak Fidesz delegáltakból álló médiaszabályozó hatóság létrehozását és működtetését, a közszolgálati médiumok centralizálását és vezetőinek kinevezési módját. A médiatörvény parlamenti vitájában az MSZP képviselői pedig a „demokrácia és a sajtószabadság védelmében 88 módosító indítványt tettek.” Ezek a javaslatok harmonizálni kívánták a törvényt az uniós normákkal, ám azokat a kormányzó többség elutasította.

Mandur László kiemelte, hogy az MSZP az országgyűlési és Európai Parlamenti vitákban felkészültségét és szakszerűségét mutatta meg hazai és nemzetközi színtéren.  A törvény egymást erősítő szankciói pedig a  média szabad működésének korlátozását eredményezték, kiváltva az Európai Bizottság, az EBESZ médiaügyi ombudsmanja, az Európai Tanács emberjogi biztosa, a nemzetközi sajtó, média-és más szakmai szervezetek a törvény tartalmát, valamint a Fidesz kormány hatalmi arroganciáját érintő bírálatát.

Ebben a nemzetközi kavalkádban kibontakozó uniós kritikákat, külföldi sajtó véleményeket a Fidesz kormány persze nem az uniós értékrend védelmében tett politikai aktivitásként értelmezte, a demokrácia és a jogállam, valamint a sajtószabadság érdekeinek megőrzéséért, hanem elővette a régi, új mindenre magyarázatként szolgáló nemzetközi összeesküvés elméletet.

Az előadó szólt arról is, hogy a nemzetközi figyelem középpontjában, a soros uniós elnökség  idején Magyarország tekintélye és hitele sokat romlott. Bár a kormánytöbbség elfogadta a médiatörvényt, az Európában elbukott, még ha az felvetette több uniós ország médiaszabadságának, alapjogokat érintő ügyét is.

„Igaz, hogy a Fidesz kormánynak a magyar parlamentben 2/3-os többsége van, az MSZP-nek pedig nem volt elég szavazata, hogy megakadályozza a törvény megszületését, azonban a fidesz hazai társadalmi támogatottsága- a jelenlegi mérések alapján- 1/3”, nem szólva arról, hogy az Európai Parlamentben sem rendelkezik abszolút többséggel. Ezért ne lepődjön meg, ha a demokratikus fékek és ellensúlyok felszámolásának folyamatában az európai pártok nem lesznek partnerei.

ÁM.